2013. augusztus 19., hétfő

#4. rész : Lili

Másnap reggel jó illatkora keltem. Vajon ki főzött? - tettem fel magamban a kérdést. Kikeltem az ágyból, majd fej vakarva, kómás arccal lecsoszogtam a konyhába, ahol egy ismeretlen nőt - inkább lányt - találtam. A tűzhely előtt állt egy farmerban, egy rövid ujjú felsőbe, fején kendővel, amely zöld színben pompázott. A kendő barna - valószínűleg - hosszú haját fogta be.
-Khm... - köhintettem, mire felém fordult, arcára meglepettség ült ki.
-Ohh, kisasszony! Jó reggelt! Én Lili vagyok, a bejárónőjük - mutatkozott be a maximum 22 éves lány.
-Jó reggel! Leila vagyok. Édeapámék elmentek már?
-Igen, Miss. Fél kilenckor pontosan.
-Értem, köszi.
-Segíthetek még valamiben, Miss?
-Alig vagy idősebb nálam. Tegeződjünk - kértem meg.
-Rendben Leila - mosolygott rám.
-Lei. Csak Lei. Amúgy, van valami reggeli?
-Mindjárt csinálok. Nutellás kenyér jó lesz?
-Hogy tehetsz fel ilyen kérdést? - kérdeztem tettetett felháborodással. - Tökéletes lesz - mosolyogtam.
Talán jóban leszünk. Talán...
  Leültem az étkezőbe, és vártam a reggelim. Mikor megérkezett, kértem hozzá egy pohár tejet, lassan megettem, és szóltam Lilinek, hogy felmegyek a szobámba.
  Felöltöztem, megfésülködtem stb. Ma egy piros rövid ujjú felsőt vettem fel kék csőfarmerrel, és a felsőre egy fekete kardigánt, amely a vágások miatt muszáj. Lesétáltam, megkerestem az a dobozt, amelyikben a laptopom volt, majd leültem az étkezőbe. Ameddig vártam, hogy betöltsön, megkérdeztem Lilit, hogy mi lesz az ebéd.
-Babgulyás palacsintával - válaszolta.
Babgulyás? Olyat még soha nem ettem. Biztosan nem angol étel...beosontam a konyhába egy pohár vízért, majd vissza a laptopomhoz.
-Lili, zavarna, ha zenét hallgatnék?
-Lei, te vagy itthon. Én csak egy alkalmazott vagyok. Nem kell engedélyt kérned - mosolygott, mire bólintottam.
Nem depis, hanem inkább rockos zenéket hallgattam, majd egy óra körül Lili szólt, hogy kész az ebéd, tálalna. Elraktam a laptopom, és vártam Lilit, aki csak egy főre terített meg.
-Lili, te nem eszel? - tettem fel a kérdést.
-Nem, én nem. Nem az a munkám - mosolygott.
-Akkor én sem eszem.
-Makacs vagy. Rendben, eszem.
Kihozott még egy tányért, és a babgulyást. Miután jó étvágyat kívántunk, enni kezdtünk. Az újonnan felfedezett étel, igazán finom volt. Meg is kérdeztem, milyen országból való.
-Magyar étel - válaszolta töretlen mosollyal az arcán.
-Hogy tudsz ennyit mosolyogni? - erre a kérdésemre felkacagott.
-Jó kedvvel töltesz meg.
Ezután bevitte a levest és a tányérokat, hozott újakat, és a palacsintát. Egyből nutellásat ettem, miután végeztem az ebéddel, úgy döntöttem elmegyek sétálni. Szóltam Lilinek, és már otthon sem voltam.


Sziasztok! Hát ez  rész nagyjából párbeszédből állt, de remélem elnézitek nekem. (PIPÁKAT, KOMIKAT, FELIRATKOZÓKAT várok. Nem haragszom meg értük ;) Remélem tetszett ez a rész is.! )

2 megjegyzés: